Mivel mostanában felkapott a budapesti turul szobor, gondoltam utána nézek mi is valójában a turul. Tudtam, hogy szerepelt a mondáinkban (Emese álma), és harci lobogókon is.
Őseink régi hitvilágában is nagy szerepe volt, úgymond a főisten szerepét töltötte be. De ha megnézzük az egyiptomi főistent, Hóruszt, ő is madár alakú. Sajnos a kereszténység tűzzel-vassal való terjesztése miatt, ma már nagyon keveset tudunk az ősi hitvilágról, inkább csak találgatás az egész. Még tudunk egy női istenalakról akit Boldogasszonynak nevezünk, ő Szűz Máriával azonosult a magyarok számára. Ezt onnan is lehet tudni, hogy Máriának csak magyarországon van ekkora kultusza.

  Nos, azért elég lyukas a tudásom még így is, hogy nincs olyan sok információ. Ezért hívtam segítségül Wikipediát, aki Dr. Kiszely Istvánt hívta segítségül. Érdemes olvasgatni az őstörténetről szóló honlapját is.

  A Turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. Kézai Simon szerint Attilától Géza fejedelem idejéig a koronás fejű turul volt a magyarság hadi jelvénye.

  Egyes elképzelések szerint a mondai Turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal , vagy a kerecsensólyommal azonosítható. A szó török eredetű (a togrul vagy turgul vadászsólymot jelent). Az ősi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különböző fajtáira: a kerecsen, a zongor és a turul szavakat.Teljes bizonyossággal nem eldönthető hogy a Turul valójában sas vagy sólyom. Kovács Péter neves magyar kutató szerint sasról van szó. Kovács professzor az Óbudai Turulógiai Kör vezetője.

  Tény, hogy a turul szót magyar nyelven először Arany János írta le 1853-ban a Keveháza című versében, ezt megelőző hiteles írott forrás nem található. A Kézaira való hivakozás annyiban sántít, hogy a Kézainak tulajdonított művet Arany János munkatársa és barátja, Szabó Károly fordította latinból.

  Magyarországon (Trianon előtt) három turulszobor volt: egy még ma is látható a Tatabánya melletti hegy tetején. Állítólag ez Európa legnagyobb madarat ábrázoló szobra: a kiterjesztett szárnyak fesztávolsága majdnem 15 méteres. A másik két turul egyike a zimonyi tornyon állt, a harmadik pedig a munkácsi vár bástyáján.

  Turulábrázolások:
-A kora középkorban a hunok, avarok és magyarok kedvelt díszítőmotívuma a turul, erről több régészeti lelet tanúskodik
-A jelenleg forgalomban lévő ötven forintos érmén a kerecsensólyom domborművű képe található.
-A Turul Madár az Nemzetbiztonsági Hivatal jelképében is szerepel.